Szintaxis
Akár egy beszélt nyelvnek, úgy egy programozási nyelvnek is megvannak a maga szigorú szabályai. Ahogy egy magyar mondat lehet helyes vagy helytelen, egy C# nyelven írt kódrészlet szintúgy. Ezen szabályok legelemibb szintjét nevezzük szintaxisnak mind programozásban mind a hagyományos nyelvtanban.
Nagy különbség a beszélt és programozási nyelvek közt, hogy amikor egy apró hibát vétünk egy magyar mondatban, az olvasó valószínűleg képes lesz megérteni a mondatot. Ezt az csak segíti, ha minél nagyobb szövegkörnyezet áll rendelkezésre. Ezzel szemben, ha egy programkódban a legkisebb szintaktikai hibát is elkövetjük, a fordítóprogram nem lesz képes értelmezni a teljes kódbázisunkat. Ez nem olyan rossz hír, mint amilyennek hangzik. A kódot lépésről lépésre írjuk és minden sornál, amit leírunk ellenőrizni tudjuk, hogy az adott kódrészlet helyes-e. Az integrált kódszerkesztők vagy IDE-k (Integrated Development Environment), mint a Visual Studio, nem csak aláhúzzák a hibákat és pontos leírást adnak arról, mit rontottunk el, de megoldási lehetőségeket is nyújtanak, amik közül választva a javítást akár automatikusan el is végezheti helyettünk a fejlesztőkörnyezet.
Ha egy beszélt nyelv esetén a szintaktikai szabályokat betartjuk, az önmagában nem biztosítja, hogy a szavaink egy szép magyar mondatot alkotnak, de még azt sem, hogy bármi értelmük lenne. Nem kell nagyon megerőltetni a képzelőerőnket, hogy kigondoljunk egy szintaktikailag helyes, de egyébként totálisan értelmetlen magyar mondatot. Mindez igaz a programozási nyelvekre is. A szintaktika betartása az első lépés, jó kezdet, de egy helyesen működő szoftverhez jóval több kell hozzá.
A szintaktikai hibákat más néven fordítási hibáknak (vagy fordítási idejű hibáknak) nevezzük, mert már fordítás közben kiderülnek. Ezek mellett véthetünk futási idejű hibákat is, amik ahogy a név is sugallja csak a megírt program futása közben derülnek ki, így nem csak megtalálni nehezebb őket, de rájönni az okukra és kijavítani őket is.
A C# összes szintaktikai szabályát nem tudjuk előre leírni, anélkül, hogy megismernénk a programozási elemeket. Úgy ahogy nem tudnánk megértetni azt, hogy kérdőmondat végére kérdőjelet kell tenni, valakivel, aki még nem tudja mi az a kérdőmondat de még azt se, mi az a mondat. Így a C# szintaktikai szabályait lépésről lépésre fogjuk megtanulni.
A komment
Programunk megírásához különböző programozási elemeket használunk fel. Az első programozási elem, amivel megismerkedünk a komment.
Ahogy azt előbb tárgyaltuk, a teljes programunk teljes kódja szintaktikai hiba nélküli kell legyen ahhoz, hogy a megírt program futtatható legyen. Vannak azonban olyan speciális részei a kódunknak, amire mindez nem igaz. Ezen részekbe bármit írhatunk és az a programunk futását nem fogja befolyásolni. Mikor a futtatóprogram ezekhez a részekhez ér, szimplán át fogja ugrani őket.
Mi értelme akkor, hogy beleírjuk a kódba? Merülhet fel a kérdés. Emlékezzünk, hogy egy forráskód nem csak a számítógépnek, de a programkódot olvasó programozónak is jól értelmezhető kell hogy legyen. A kommentek azon részek, amik kizárólag csak ennek az emberi olvasónak szólnak.
C# nyelvben két módja van annak, hogy kommenteket hagyjunk.
- Bárhány soros és bárhol elhelyezkedő szöveget tudunk „kikommentelni”, ha azokat a
/*
kezdő és a*/
záró karakterek közé tesszük.
/* Ez egy rövid szeparált komment. */
/* Vele egy sorban elé és mögé is kerülhet hasznos kód. */
/*
Ez egy több soros komment.
Még mindig tart.
Addig fog is, amíg le nem zárom a csillag+per karakterekkel.
*/
- A
//
karaktereket követő rész komment lesz egészen a sor végéig.
// Ez egy sor végi komment.
// Hatása a sor végéig tart.
// Vele egy sorban csak előtte szerepelhet hasznos kód.
A kommentek célja a forráskód kiegészítése hasznos emberi nyelven írt információkkal.
Azért is kezdjük a C# nyelv tanulását a kommentálással, hogy a jelen olvasó számára is hasznos emberi nyelven írt információkat tudjunk hagyni jelen jegyzet példakódjaiban.